Diab-Pont Konyha

nálunk minden a cukorbetegekről szól

Szakácskönyvünk újdonságaiból:

alapanyagok-02

sonka husvetHúsvétkor a tojásé és a sonkáé a főszerep, ezért fontos, hol vásároljuk, hogyan készítjük el és hogyan tároljuk az ünnepi menüt.

Tudta-e
- ...hogy a sonka már nem csak sonka? Csülökhúsból, karajból, tarjából, baromfihúsból is készül sonkakészítmény, a címke tájékoztat az összetevőkről, milyen állatból készül, valamint az előkészítés módjáról.
- ...hogy a tojássárga belseje egy vasvegyület miatt zöldes színűvé válik, ha túlfőzzük, ez azonban csak esztétikai probléma, így is teljes biztonsággal elfogyasztható?

Az ételek, italok élvezetéhez sokak számára az édes íz elválaszthatatlanul hozzá tartozik. A népszerű íz kialakítására az élelmiszerek előállítása során a leggyakrabban még ma is cukrot használnak. Hazánkban a táplálkozási felmérések adatai szerint a felnőtt lakosság átlagos hozzáadott cukorfogyasztása az elmúlt évtizedekben csökkent, az utóbbi öt évben pedig stagnáló, enyhén emelkedő tendenciát mutat. A legutolsó publikált adatok szerint a felnőttek napi energiabevitelük 8,1 százalékát, míg a gyermekek 12-13 százalékát fedezik az ételekhez, italokhoz hozzáadott cukorból. Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös ajánlása alapján a hozzáadott cukorbevitel nem haladhatja meg a napi energiafelvétel 10 százalékát, ám az ennél alacsonyabb fogyasztástól feltehetően további előnyök várhatók elsősorban a testtömeg karbantartás, valamint a fogak egészségének megőrzése szempontjából.

Az édesítőszerek olyan élelmiszer adalékanyagok, amelyeket az élelmiszerek édes ízének kialakítására vagy asztali édesítőszerként használunk. Ezen belül az alacsony energiatartalmú és energiamentes édesítők (intenzív édesítőszerek) olyan ízesítőszerek, amelyek sokszorosan édesebbek, mint a cukor (szacharóz).por vs cukor

zöldflakonosecetHa kimondjuk az ecet szót ma Magyarországon, a többségnek a zöld flakonos, iparilag előállított ecetsav, egy savanyú, „maró anyag" jut az eszébe. Mire is használjuk az ecetet manapság? Kávéfőző tisztításra, vízkőmentesítésre és óvatosan mérve a jól ismert ételecettel savanyúbb ízt adunk a bablevesnek vagy a lencsefőzeléknek. Méltatlan kép egy olyan alapanyagról, amelynek alkalmazása az emberiség hajnaláig visszanyúlik.

Jól tudjuk, hogy a minél magasabb gyümölcs és zöldség fogyasztás az egészséges életmód alapja és bár diabetes étrendben szintén ajánlottak, mégis, főleg a gyümölcsök esetében, figyelnünk kell a szénhidrát tartalomra. Az olyan hétköznapi gyümölcsöknél, mint az alma, vagy a barack, ez nem is okoz gondot, hiszen ismerjük azok tápanyagtartalmát. De mi a helyzet az olyan egzotikus gyümölcsökkel, mint a licsi, vagy a papaya, amikről azt sem tudjuk „mi fán terem"?

Ha köretről van szó, akkor általában a burgonya, rizs vagy éppen valamilyen tészta jut az eszünkbe, hiszen a hagyományos magyar konyha alapvetően ezekre épül. De mi a helyzet akkor, ha ha a cukorbetegség miatt a jól bevált szokásokon változtatni kell? Mi a szakemberek álláspontja ezekről a köretekről egyáltalán?

A történészek között teljes egyetértés van abban a kérdésben, hogy a joghurt felfedezése, a többi fermentált tejtermékéhez hasonlóan, egy véletlennek köszönhető azokból az időkből származik, amikor a tejet kezdetleges módszerekkel, meleg helyen tárolták.

Szinte elképzelhetetlen az életünk nélküle. Ehetjük minden étkezésre és szinte mindenhez – van, aki még a görögdinnyéhez is szereti :). A másik véglet szerint pedig egyáltalán ne is fogyasszunk kenyeret.

kenyer-bb-01