Diab-Pont Konyha

nálunk minden a cukorbetegekről szól

Szakácskönyvünk újdonságaiból:

1 1 1 1 1 (2 Értékelés)

Ha köretről van szó, akkor általában a burgonya, rizs vagy éppen valamilyen tészta jut az eszünkbe, hiszen a hagyományos magyar konyha alapvetően ezekre épül. De mi a helyzet akkor, ha ha a cukorbetegség miatt a jól bevált szokásokon változtatni kell? Mi a szakemberek álláspontja ezekről a köretekről egyáltalán?

Sokféle információt lehet hallani, olvasni arról, hogy miket lehet vagy éppen nem lehet enni a cukorbeteg étrend során.
Régebben nem javasolták a magas szénhidráttartalmú rizs, tészta, szárazfőzelékek fogyasztását, és ez az ajánlás mai napig is elhangzik olyanok szájából, akik nem táplálkozási szakemberek, vagy nem napi szinten követik a cukorbetegség étrendi javaslatainak alakulását.
Mindenki tudja, hogy ajánlott a zöldségek, főzelékfélék fogyasztása. De vajon azt is tudja mindenki, hogy a „magyaros" módon - rántással, habarással - sűrített főzelékfélék nem tartoznak az elsősorban fogyasztható ételek közé még az egészségesek esetében sem?
Ugyanakkor cukorbetegekkel rendszeresen foglalkozó dietetikus tisztában van azzal is, hogy mindenki azt kívánja enni, amit szeret, amihez hozzászokott függetlenül attól, hogy az adott étel javasolt vagy nem javasolt,.
A jó hír az, hogy lehet enni az előbb felsorolt ételeket, de bizonyos dolgokat figyelembe véve. Hiszen a diabétesz „az egészségnek feltételekhez kötött állapota". A legfőbb feltétel, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy egy-egy étkezés esetén mennyi lenne a javasolt szénhidrátmennyiség, mert amint a közmondás mondja „mindenki addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér". Legalábbis abban az esetben, ha valakinek fontos, hogy hogyan alakulnak az étkezés utáni vércukorértékei.
Ebédre legtöbb esetben 50-60 g szénhidrát javasolt, vacsorára 40-45 g.
Kb. 40 g szénhidrát van 5 dkg száraz tésztában, 5 dkg rizsben, 20 dkg burgonyában, kevésbé sűrű zöldborsó-, kelkáposzta-, finomfőzelékben. Ezekhez inkább a sült húsok, vagy a pörköltök javasoltak, melyekben alig van szénhidrát. Ebédnél még elfogyasztható sok zöldséget, és maximum egy evőkanál tésztát tartalmazó leves is. Aki azonban szárazfőzelékekre vagy burgonyafőzelékre vágyik, elégedjen meg kisebb (kb. 2 dl-nyi) adaggal, vagy egye ebédre leves nélkül, mert ezeknek kb. 60-65 g a szénhidráttartalma. tésztaA változatosan összeállított étrendben hetente egyszer javasolt a rizs, egyszer a tészta, 1-2 alkalommal a burgonya, 1-2 alkalommal a sűrített főzelék. Több alkalomnak számít, ha az elkészült főzeléket több étkezésre fogyasztjuk (általában, amíg el nem fogy)! A zöldségek, főzelékfélék sűrítés nélkül – nyersen, salátának, roston sütve, vagy párolva – persze naponta akár többször is beilleszthetők az étrendbe.
Sokszor elhangzik, hogy mennyire fontos a zöldségek mellett a gabonarost fogyasztása (B vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz, és lassítja a vércukorszint emelkedését). Ezért előnyt élvez a „fehér" rizzsel szemben a barna rizs, sűrítésre használható a „fehér" liszt helyett a teljes kiőrlésű, vagy a durum liszt. Érdemes tudni, hogy a durum tészta is kevésbé emeli meg az étkezés utáni vércukorszintet (vagyis alacsonyabb a glikémiás indexe), mint a hagyományos tésztának. Persze, ettől függetlenül ebből is 5 dkg száraz tésztát javasolt kimérni egy adagba. sültkrumpli
Nekünk, magyaroknak központi kérdés a burgonya (krumpli) fogyasztása. Van, aki ragaszkodik hozzá, hogy naponta ehesse. Sajnos a főtt burgonya, burgonyapüré nagyon megemeli a vércukorszintet. A sült burgonya, majonézes burgonya kevésbé, de ezekben a zsiradék miatt sok a kalória. Aki pedig a burgonya köret mennyiségére nem figyel, ne csodálkozzon, ha az étkezés utáni vércukorszintje 10-15 mmol/l körüli is lesz. Tehát ezért tényleg jó lenne, ha heti 1-2 alkalommal lenne csak a burgonya köretként. Aki viszont ragaszkodik ahhoz, hogy naponta legyen terítéken a burgonya, akkor egyen zöldségekkel (párolva, vagy salátának elkészítve) vegyesen, csak 10-15 dkg-nyit.
Amint olvasható, tehát lehet enni a megszokott köreteket is, de legyünk azért nyitottak az egyéb elkészítési módokra is. zöldség
Akikben olvasás közben felmerült, hogy „dehogy fogok én dekázni, majd megsaccolom..., vagy kevesebbet eszem..., vagy már megmértem x idővel ezelőtt..... stb", azoknak jelezném: Minden szentnek maga felé hajlik nem csak a keze, hanem a szeme is!
Aki szeretné elkerülni a szövődményeket, félévente ellenőrizze, hogy a megtippelt mennyiség tényleg annyi-e, amint gondolja. Főleg azokból az élelmiszerekből, melyek amúgy is jobban emelik a vércukorértékeket: burgonya, rizs, tészta, kenyér és péksütemény.
Az orvos által felírt gyógyszer vagy inzulin adagok mellett legalább olyan fontos, hogy azonos mennyiségű legyen a naponta, és az étkezésenként elfogyasztott szénhidrátmennyiség is!

Gyurcsáné Kondrát Ilona
Dietetikus, táplálkozás-egészségügyi szakértő

 

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés